A véleménynyilvánításnak nem csak szabadnak, felelősnek is kell lennie – válasz a Telexnek

Ifj. Balsai István írása, a szerző ügyvéd

A telex.hu portálon 2024. december 10-én jelent meg „Szájer József magánélete – kinek az ügye?” címmel Bodrogi Bea ügyvéd véleménye Szájer József magánéletének nyilvánosságával kapcsolatos jogi álláspontjáról. Ennek apropóját Szájer ugyancsak a Telexnek adott interjúja adta, amelyben a volt politikus kifejtette, hogy a 2020-as botrányával kapcsolatban megjelent, százas nagyságrendű cikk tartalmát a saját szemszögéből aránytalannak tartja, és azok számos helyen illetéktelenül hatoltak be a magánszférájába.

ami „megalapozza azt a lehetőséget (a joggyakorlat ezt ténybeli alapnak hívja), hogy a tényfeltáró és a bulvársajtó az esemény minden apró részletét feltárja”. Mindezt a sajtó „alkotmányos küldetésével” magyarázza. Ezt alkotmánybírósági döntésekkel, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára utalással kívánja alátámasztani.

Mivel a szerző a fenti véleményével részben a sajtó munkáját és ezen keresztül a közvélemény alakítását kívánja befolyásolni, indokolt tisztázni néhány további fontos, általa nem kellő súllyal értékelt körülményt.

Az Alaptörvény hetedik módosítása 2018-ban a magánszféra védelmének komplex, általános megerősítésének igényével rögzítette, hogy a jogi védelem ezentúl kiterjed az egyén családi életére, otthonára, kapcsolattartására, tehát a tágabb értelemben vett magánszférára. Emellett kimondta azt is, hogy

Az Alkotmánybíróság egy sajtóban megjelent cikk kapcsán indult eljárásban ezt értelmezve két évvel később, 2020-ban megállapította, hogy mindig esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményének gondos mérlegelésével kell megállapítani azt, hogy a magánszféra védelme méltányos egyensúlyba került-e a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentőségével, hírértékével, avagy az adott hír olyan önálló információs értékkel bír-e, amely a közéleti vitát előmozdítja. Önmagában a köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét [3212/2020. (VI. 19.) AB határozat].

Következésképpen megalapozatlan sommásan azt állítani, hogy a sajtó (legyen az tényfeltáró, vagy bulvár) pusztán a téma közügy jellegére hivatkozással „minden apró részletig” a nyilvánosság előtt kitárgyalhatja egy közéleti szereplő magánéleti eseményeit.

Még a közügy jelentős tárgyi súlya, és a közvélemény ebből fakadó jogos tájékozódási igénye sem jelent korlátok nélküliséget minden intim szférába tartozó információ nyilvánosságával kapcsolatban. Az ezzel ellentétes radikális értelmezés éppen a magánszféra alapvető jogának lényeges tartalmát üresítené ki.

Másrészt nemcsak a fenti alkotmányos szabály állít gátat az ilyen jellegű, válogatás nélküli nyilvánosságra hozatalnak. 

Természetesen ebbe a körbe értendőek a magánszférába tartozó adatok is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a bírósági határozatok gyűjteménye és az Alkotmánybíróság honlapján bárki számára nyilvánosan elérhető anonimizált határozatok szerint (amelyeknek a tényállás körében tett megfogalmazásaiból az ügy még így is kétséget kizáróan azonosítható) ezzel a lehetőséggel élve indított Szájer 2021-ben eljárást a Blikk cikkével szemben, amely őt ruhateregetés közben ábrázoló fényképeket tett közzé (az Alkotmánybíróság honlapján közzétett határozat alapján visszafejtve a döntések könnyedén megtalálhatók, a NAIH honlapjáról pedig mindegyik határozat egyben is letölthető).

A NAIH határozatával megállapította, hogy a Blikk „paparazzo” tevékenységével, majd azzal, hogy a képeket Szájer kérésére nem távolította el, súlyosan megsértette a GDPR rendelkezéseit, és 10 millió forintos adatvédelmi bírsággal sújtotta a lap kiadóját.

A Blikk jogorvoslati kérelmei nyomán eljárt Fővárosi Törvényszék jogerős, majd a Kúria további felülvizsgálattal nem támadható ítéleteivel szentesítve is Szájer Józsefnek adott igazat. A fenti alkotmánybírósági érveléssel teljes mértékben összhangban kimondta, hogy a társadalmi szerepvállalás, a közügyekben való részvétel egyik következménye a magánélet védelmének alacsonyabb szintje.

Ugyanakkor

és valamennyi, a magánéletére vonatkozó adata nyilvános lehetne. Egy közéleti szereplő vagy volt közéleti szereplő személye önmagában nem testesíthet meg közéleti vagy politikai vitát, ahhoz vizsgálandó a sajtócikk jellege minden ügyben esetről esetre, miután a közéleti szerepvállalása nem fosztja meg őt a magánélet védelmétől. Olyan fényképek és cikk megjelentetése, amely kizárólagos célja a közismert kérelmező magánélete nyilvánosságra hozatalával a puszta kíváncsiság, pletykaéhség kielégítése, nem tekinthető olyan tartalomnak, amely közérdekű társadalmi vitához járul hozzá.

A bírság kiszabása körében pedig súlyosító körülmény a fényképfelvételek készítésének rejtett módja, és az, hogy a Blikk nem tanúsított a sajtótól elvárható magatartást figyelemmel a nyilvánosságra és Szájer magánéletére gyakorolt fokozott hatásra.

A Blikk alkotmányjogi panaszát elbírálva az Alkotmánybíróság ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a NAIH a súlyosító és enyhítő körülményeket mérlegelve, megfelelő indokolással döntött az adatvédelmi bírság kiszabásáról és annak mértékéről.

Ezt csak esetről-esetre, az adott megjelenéseket egyenként elemezve lehetne eldönteni, méltányos egyensúlyt keresve az érintett intimszférája és a közvélemény tájékozódáshoz való joga között. Annak pedig a jogsértés tényének megállapítását illetően nincs jelentősége, hogy a volt politikus akár nagyvonalúságból, akár más okból indított-e bármilyen eljárást, vagy sem.

Már csak azért sem, mert éppen a nyilvános bírósági eljárás megindítása emelheti ismét nem kívánt reflektorfénybe az ügyet (ez a jelenség Barbra Streisand 2003-ban elhíresült esete nyomán a „Streisand-effektus” nevet kapta).

Éppen ellenkezőleg. A NAIH 10 millió forintos, az Alkotmánybíróságig bezárólag elfogadott adatvédelmi bírsága a sajtó, és mindenki más fokozott felelősségére mutat rá. Vagyis

Akár egy rosszul mérlegelt szerkesztői döntés, akár egy, közösségi médiában meggondolatlanul megosztott fénykép, videó is súlyos következményekkel járhat.

nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton